A virág, a
színek szimbolikája. Hány szál virágot vigyek?
Marosvölgyi Klára
TARTALOMJEGYZÉK
·
TÉMAVÁLASZTÁS INDOKA
3. oldal
·
TÉMA KIFEJTÉSE
4. oldal
–
A VIRÁGNYELV TÖRTÉNETE ÉS JELENTÉSEI
–
EGYES MŰVÉSZETI STÍLUSOK VIRÁGNYELVE
-
A RENESZÁNSZ VIRÁGNYELV
-
A ROKOKÓ VIRÁGNYELV
-
A ROMANTIKUS VIRÁGNYELV
·
ÖSSZEFOGLALÁS
8. oldal
·
FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE 9. oldal
·
MELLÉKLET (KONKRÉT VIRÁGOK JELENTÉSEI A
VIRÁGNYELVBEN) 10. oldal
TÉMAVÁLASZTÁS
INDOKA
Ne beszélj
virágnyelven, mondd már el, mit akarsz! – mordulunk rá olykor
beszélgetőtársunkra, aki csak célozgat, vagy homályosan beszél a lényegről.
Pedig az igazság az, hogy a virágok nyelve, pontosabban azok szimbolikája
nagyon is egyértelmű a hozzáértők számára.
A
mindennapi élet titkos jeleit kedvelő és romantikus lelkek bizonyára
érdeklődően kutatnak, mit is jelent, ha a sárga szegfűt kapunk, vagy
százszorszépet adunk ajándékba. Elborzadom akkor, ha látom, hogy krizantémot
kap valaki névnapjára, amikor azt kifejezetten a temetőbe illik vinni. A
virágoknak megvan a maguk nyelve, sajátos jelrendszere, melyet csak akkor
érthetünk meg, ha egy kicsit elmélyedünk a virág-ajándékozás kultúrtörténetébe.
Olyan titkos ez a nyelv, mint az igazi, pl. a kémjelentésekben használt
sifrírozott írások, vagy mint a szimpatetikus tintával írt, s ilyen vagy egyéb
módon láthatatlanná tett rejtett írások.
Számomra
igen fontos, hogy az emberek a virág nyelvét ismerjék, (mert aki a virágot
szereti, az rossz ember nem lehet) ezen keresztül a szabályokat tudják. A mai
világban sajnos egyre inkább nem tartják meg a virágadás egyes megkötéseit,
ezáltal a tiszteletet sem a másik ember iránt. Ezért dolgozatom fő célja ennek
megismertetésére, hogy az ünnepek és mindennapok virágajándékozása során
tudjuk, hogy kinek mit és mikor adjunk.
Természetesen
minden egyes alkalomra más-más hagyomány, íratlan szabály vonatkozik, amit
ajándékozáskor a kortól és nemtől függetlenül be kellene, hogy tartsunk.
Választásom
azért is erre a témára esett, hogy én is még többet tudjak meg erről a
kifejezésmódról, - hiszen nem lehet erről eleget tudni - mit kell tennem ha
virágot nyújtok át, hogyan használjam helyesen a nyelvet, illetve ennek
korelőzményét megismerjük a régebbi társadalmakban, különböző stílusok korában.
TÉMA KIFEJTÉSE
"A szép kies virágokat
Kösd választott bokrokba:
Jeles füveket, ágokat
Tűzögessél sorukba.
Hagyd, beszéljék szerelmedet,
Váltsák titkon fel nyelvedet.
Kedveseddel így beszélj:
Nem fenyeget így veszély!"
(Pajor
István: Titkos szerelem, vagyis Napkeleti virágnyelv Budapest 1833).
Egy szál
virág szebben beszél -és ez nemcsak közhely. Már az ókortól pontosan tudjuk,
melyik virággal mit üzenünk, vagy mit üzennek nekünk. A virágnyelv használatára
már a Bibliában találunk utalásokat, sőt a görög és római mitológiában is. A görög
szépségek a mimózát kedvelték leginkább, míg a római hölgyek a vörös rózsának
örültek. A liliom Mária tisztaságát és ártatlanságát jelentette. A
Hán-dinasztia idején állítólag akkorák voltak a kínai virágkertek, hogy túl
kevés hasznos terület maradt a mezőgazdaság részére. A XV. században
csatlakozott az írisz és a harangvirág is az erkölcsösség és a szemérmesség
szimbólumaihoz. Ebben az időben sok fiatal lány ibolyát tett a hajába, hogy
ezzel is mutassa: szerény, mint az ibolya. Egy szál fehér szalaggal díszített
fehér rózsa a XIV. században például emlékeztetőül szolgált a délután két órai
randevúra. A virágok nagyon sokáig csak a nemeseknek juthattak osztályrészükül,
a szegények szalmavirágokkal helyettesítették ezeket. Az első ismert ilyen
irányú dokumentumot, a XVII. századi Konstantinápolyban írták, és ekkor még
minden apró részletnek jelentése volt, nemcsak a virág fajtájának. Ám anno
nemcsak a szerelmesek beszéltek virágul, de gyakran a kémek, összeesküvők is
így üzentek egymásnak. 1818-ban látott napvilágot az első virágnyelv szótár, a
Le Languages des Fleurs, amely több mint nyolcszáz növény jelentését írta le.
A növények
mintegy kódként szerepeltek annak kifejezésre, amit a szerelmes férfi vagy nő
közölni akart, de kimondani nem mert. Európában ugyan már régi időktől fogva
szokás volt növényeket ajándékozni a szerelem és a kedveskedés jeleként, de a
XIX. század közepéig még nem igazán jöttek divatba a virágcsokrok. Az egész
akkor kapott lendületet, amikor egy angol hölgy, bizonyos Lady Mary Wortley
Montagu a XVIII. század elején a Keleten járt, és nő létére bebocsátást nyert
egy keleti hárembe. A nemes hölgy volt az első, aki beszámolt róla, hogy ott
miként szokás virágok útján kommunikálni egymással. 1763-ban megjelent írásával
("Levelek a Keletről") valósággal felvirágoztatta a virágok
ajándékozását.
Ettől
kezdve kaptak jelentőséget a virágcsokrok. Egész jelrendszer alakult ki, amely
csaknem olyan bonyolult volt, mint egy idegen nyelv. Aszerint változott egy
üzenet mondanivalója, hogy a küldő miként válogatta össze a különböző
virágokat. Költők, zeneszerzők és festők szimbólumként használtak virágokat
alkotásaikban. Ezért a XVII. században keletkezett csendéletek közül sokat
jobban megérthetünk, ha ismerjük a virágok jelképrendszerét.
A viktoriánus
korban virágzott legjobban a virágnyelv, hisz oly prűd volt akkor a világ, hogy
csak ezek maradtak a szerelmeseknek. Természetesen ma is van egy-két
alapszabály, amelyet be kell tartanunk. Ha csokrot ajándékozunk, páratlan számú
virág legyen benne. Amennyiben papírral vesszük, átadáskor bontsuk ki, úgy
nyújtsuk át. És a babona szerint ne ajándékozzunk kaktuszt a barátainknak, mert
az elvágja a barátságot. A barackvirág azt üzeni: a rabod vagyok. A dália az
eleganciáról árulkodik, a fagyöngy nehézségekről, a gardénia titkos
szerelemről, örömről. A gyöngyvirág azt mondja el, újra boldogtalanok vagyunk,
de szerények. Az írisz a barátság, hit, remény virága, de ha ezt küldjük
valakinek, akkor neki tudnia kell, üzenetünk van a számára. A kardvirág az erőt
szimbolizálja, a krizantém azt, hogy reménykedem, a liliom pedig a
rajongásról
árulkodik, míg a margaréta a finomságról, tisztaságról. A muskátli azt mondja:
béke veled, a sárga nárcisz lovagiasságot mutat, a nefelejcs pedig hű marad
nevéhez. Az orchidea egy gyönyörű hölgynek mély érzelmeket, az orgona első, a
vörös rózsa pedig forró szerelmet üzen annak, aki érti. A fehér rózsa bájról
árulkodik, a mélyvörös gyászról, a rózsaszín pedig arról, hogy tökéletes a
boldogságom veled. A szegfű egy egyszerű üdvözlet, a vörös tulipán pedig
szerelmi kinyilatkoztatás. Régebbi korokban, ha egy fiúnak megtetszett egy
lány, éppúgy, mint manapság törni kezdte a fejét, hogy hogyan árulja el
érzelmeit. Nem volt túl sok lehetősége arra, hogy beszélgessen a lánnyal,
hiszen a leányokat a szülők gondosan őrizték, a házból is csak kísérettel
mehettek ki. Éppen ezért mindenfélét kitaláltak a szerelmesek, hogy érzelmeiket
kifejezzék. A virágok, a színek, a mozdulatok szavak nélkül is beszéltek, sőt a
spanyol lányok legyezőjük mozgatásával is üzentek. A népi hímzések, a korabeli
festmények, melyeken virágot
is
ábrázoltak, beszélnek. A hímzett, festett virágok ugyanis üzentek, bár ma már
közülünk csak kevesen tudják megfejteni titkukat. Szólnak hozzánk a népdalok,
népmesék, balladák is a maguk nyelvén. A búzavirág például azt jelentette, hogy
a lány egyszerűsége, szelídsége kedves a fiú számára. A gyöngyvirág a
vágyakozást fejezte ki. Az ibolya azt jelentette, hogy titokban kell tartani a
szerelmet. A jácintot átadó leány csak barátságát adta a fiúnak. A levendula a
hűség virága volt, a liliom pedig az ártatlanságé. (Ezzel magyarázható például,
hogy az ifjú menyasszony liliomcsokrot kapott vőlegényétől.) A mirtusz, melyből
a szép arák koszorúját fonták, azt jelentette, hogy végre teljesült a vőlegény
kívánsága, és oltár elé vezetheti szerelmesét. A nefelejcs - mint ahogy több
nyelven maga a szó is kifejezi - a búcsúzáskor átadott virág volt, hogy a lány
(fiú) megőrizze szerelmese emlékét, és mindig rá gondoljon. Az orgonacsokor
felért egy szerenáddal, azt jelentette ugyanis, hogy minden apró virága egy
szerelmes dal a lánynak. Ha pipacsot adott a fiú, az sértő volt a lányra nézve,
ugyanis azt jelentette, hogy túlságosan fecsegő a leány. A rózsabimbó azt
jelezte a lánynak, hogy a fiú egyre inkább szereti. A fehér rózsa azt, hogy
nagyon tiszta a szerelem, a piros rózsa pedig azt, hogy nagyon lángoló. Ha a
lány rózsalevelet adott hódolójának, akkor az azt jelentette, hogy igent mond,
a tövises rózsaszár viszont azt mondta, hogy nem. A szegfű a hívogatás virága,
amikor a fiú találkozni akart a lánnyal, akkor adta ezt a virágot neki. A viola
azt fejezte ki, hogy a fiú akkor is szeretni fogja a lányt, ha már nem lesz
fiatal és szép. A virágok számával is lehetett üzenni, például attól függően,
hogy hány gyöngyvirág volt egy csokorban, ki lehetett számolni a találkozás
óráját. (1 szál virág - éjfél után 1 óra stb.) A napokat pedig akáclevélkékkel
jelölték: ma = 1 levél, holnap = 2 levél stb... Más és más időpontot javasolt
például az egyes virágok megválasztásával az, aki találkát kért imádottjától: a
hervadó rózsa egy, a vaníliavirág két órán belüli találkát jelentett, és így
tovább. Mindennek megvolt a maga árnyalt jelentése: a lekonyuló virágok éppen
ellenkező mozgásirányú vágyat fejeztek ki. Ha a nő - válaszként - hajába dugta
az imádójától kapott virágot, az elutasítást jelentett, ha ellenben a keblére
tűzte, akkor ezzel azt fejezte ki, hogy viszonozza a férfi szerelmét.
A
RENESZÁNSZ VIRÁGNYELV
A virágnyelv
keletről jutott hozzánk. A szerelmesek ezekkel az apró ajándékokkal, vagy csak
viselte külsőségekkel üzentek kedvesüknek. Néhány virág és virágalakzat
korabeli jelentése:
Mirtusz: Az Úr adjon téged nekem.
Piros
rózsa: Meghódítottad szívemet.
Fehér
rózsa: Megveted szerelmemet?
Meghalok.
Sárga
rózsa: Szerelmed őszinte? Nem
csalsz meg?
Vadrózsa: Ne taszíts el!
Piros
rózsabimbó: Remélj!
Fehér
rózsabimbó: Hű maradok érzelmeimhez.
Rózsalevél: Igen.
Rózsaszár
(mert tövises): Nem.
Jázmin: Szeress engem, én is téged.
Jácint: Szenvedünk a távolságtól.
A ROKOKÓ
VIRÁGNYELV
A
virágnyelv bonyolultabbá - és ezzel zárt körűvé is - válik.
Tegyük fel, hogy a lány piros rózsát ad az udvarlójának. Tudjuk, hogy ez nagyjából mit jelenthet. Igen, de csak akkor, ha a virágját feléje fordítja és úgy nyújtja át. Ha a szárát irányozza felénk, akkor az értelem az ellenkezőjére fordul. Piros rózsa bimbója levelestől, tüskéstől egyenes irányban: félek, de remélek. Megfordítva: nincs remény. Szedjük le a töviseit: nem kell félni, mindent lehet remélni. Szedjük le a leveleit, de hagyjuk meg a töviseit: veszély mindenfelől. Ha rólam van szó, akkor a virágot jobbra billentem. Ha rólad van szó, akkor a virágot balra billentem.
A
ROMANTIKUS VIRÁGNYELV
Az 1850-es
években a társasági életben még érvényesülhet az ember a virágnyelv
segítségével.
Jácint: A csengettyűknek számai / A
hétnek annyi napjai
Dupla
jácint: Nem vagyok hozzád idegen...
Egyszerű
jácint: Fényt és nagyravágyást sóvárgó
lelked engem csak megvetni tud.
Teljes
jácint: Szép vagy, de ez az idő
függvénye.
Fehér
jácint: Bájaid lekötelezőek.
Piros
jácint: Szerelmem állandó, nem
csalfa.
Sárga
jácint: Ne ábrándozz, már nem
szeretlek.
ÖSSZEFOGLALÁS
Tengernyi
irodalma van a virágküldés elemi szabályainak, melyek évtizedek során nem
változtak. A virágküldés beleivódott a mindennapi életünkbe, csak éppen azok az
alkalmak változtak, amikor virágot ajándékozunk.
Dolgozatomban
a klasszikus virágnyelvvel és annak szabályaival foglalkoztam, azonban ezek a
mai társadalomban egyre inkább felbomlanak. Bevett szokás volt a páratlan számú
virágból összeállított csokor, amit ma egyre kevésbé kötnek a virágbolti
eladók, hiszen a mai kor divatja a kerek szoknyás csokor, ami inkább páros
számú virágból áll, ezért az eladók fittyet hányva minden szabályra páros
számú, eltérő fajtájú virágból állítják össze a csokrot, így eloszlanak a
virágadás régi, klasszikus szabályai. Manapság, ha valaki csokrot kap, hiába
ismeri a szabályokat többnyire nem fogja tudni megállapítani azt, hogy éppen
milyen alkalomra kapta.
Minden
virágnak és színnek, sőt a virágok által bezárt szögnek megvan - pontosabban
csak meg volt a maga jelentése: a tűzpiros virág a szenvedély jele, krizantémot
csak temetőbe illik vinni, a mirtusz csak menyasszony kezébe való, illat
nélküli csokor nem fejez ki melegebb érzelmeket, gyermek születésekor és
keresztelőkor apró szirmú virág ajándékozása ildomos.
Napjainkra
már csak egy igazi szabály maradt, melyet mindenki ismer - igaz kissé
pontatlanul: rózsából páratlan számú szálat adhatunk. Ennek eredete a
középkorra nyúlik vissza, amikor is a rózsákat - ki tudja milyen megfontolásból
- párosával árulták. Aki páratlan számú rózsát küldött valakinek,
nagyvonalúságát hangsúlyozta: csak azért vett eggyel több párat, hogy az egyik
szálat át tudja nyújtani. Manapság mindez inkább érdekesség, mint élő
hagyomány.
FELHASZNÁLT IRODALOM
JEGYZÉKE
¨
A legteljesebb virágnyelv és más titkos nyelvek
Paginarum Kiadó Budapest 1998.
¨
Hegedűs Vilmos: Bevezetés a szemiotikába (A jeltudomány
alapjai) szöveggyűjtemény ZSKF Budapest 2003.
¨
Pajor István: Titkos szerelem, vagyis Napkeleti
virágnyelv Budapest 1833.
¨ Ráth-Végh István: Szerelem, házasság Budapest, 1975.
¨
Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll.
KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2003
Amarílisz - Büszkeség, költészet
Ambrózia - Viszonzott szerelem
Azálea - Vigyázz magadra, mértéktartás, törékeny
szenvedély, Kínában a nőiesség szimbóluma
Bazsarózsa - Szégyen; Derűs élet, boldog házasság
Begónia - Légy óvatos!
Borostyán - Házastársi szerelem, hűség, barátság,
ragaszkodás
Bükköny - Viszlát, elindulás, áldott öröm, köszönöm a
szép időszakot
Ciklámen - Lemondás, búcsúzás
Csuporka - Szerelem első látásra
Eperfa - Te vagy az egyetlen, akit szeretek!
Fagyöngy - Csókolj meg; Ragaszkodás; Felülkerekedni a
nehézségeken; A druidák mágikus növénye
Gardénia - Titkos szerelem; Aranyos vagy
Gyöngyvirág -Édesség, Szűz Mária könnyei; Visszatérés
a boldogságba; Teljessé tetted életemet
Harangvirág -
Alázatosság, szelídség
Hibiszkusz - Kifinomult szépség
Hortenzia - Köszönöm, hogy megértesz; Ridegség,
szívtelenség
Ibolya - Szerénység
Ibolya (kék) - Óvatosság, hűség
Írisz - A barátságod sokat jelent számomra; hűség;
remény; bölcsesség; bátorság; elismerés
Jácint (általában) - Játékok, sportok, sietség
Jácint (fehér) - Bájosság; Imádkozom érted
Jácint (kék) - Állhatatosság, tartósság
Jácint (lila) - Bocsánat, bocsáss meg, bánat
Jácint (sárga) - Féltékenység
Jácint (vörös vagy rózsaszín) - Játék
Kaktusz - Kitartás, állhatatosság
Kála - Szépség
Kamélia - Csodálat, tökéletesség, szerencse férfiak
számára
Kamélia (fehér) - Csodálatos vagy
Kamélia (rózsaszín) - Vágyódom utánad
Kamélia (vörös) - Láng vagy a szívemben
Kankalin - Nem tudok nélküled élni
Kardvirág - Adj egy kis pihenőidő; Őszinte vagyok
Körömvirág, gólyahír - Kegyetlenség, szomorúság,
féltékenység
Krizantém (általában) - Pihenés, nyugalom; Csodálatos
barát vagy
Krizantém (fehér) - Igazság
Krizantém (sárga) - Mellőzött szerelem
Krizantém (vörös) - Szeretlek
Krókusz - Vidámság
Liliom (fehér) Szüzesség, tisztaság, méltóság; Isteni
veled lenni
Liliom (narancs) - Gyűlölet
Liliom (sárga) - A levegőben járok, Hamis és gyengéd
Magnólia - Nemesség
Mirtusz - Szerelem, a házasság héber jelképe
Muskátli - Butaság, ostobaság
Nárcisz - Önimádat, formalitás; Maradj olyan, amilyen
vagy
Nárcisz (sárga) - Üdvözlet; viszonzatlan szerelem; Te
vagy az egyetlen; Mindig süt a nap, ha velem vagy
Nefelejcs - Igaz szerelem; emlékek
Orchidea - Szerelem, szépség, finomság
Őszirózsa - A szerelem szimbóluma, finomság
Petúnia - Zárkózottság; méreg; Megnyugtat a jelenléted
Pipacs (fehér) - Megszilárdulás
Pipacs (sárga) - Vagyon, siker
Pipacs (vörös) - Elégedettség
Rózsa (esküvőkor) - Boldog szerelem
Rózsa (fehér és vörös együtt) - Egység
Rózsa (fehér) - Ártatlanság, tisztaság; Megérdemellek;
Titok, csend
Rózsa (fehér, szárított) - Kívánt halál, erény
elvesztése
Rózsa (karácsonykor) - Nyugtass meg, aggodalom
Rózsa (rózsaszín) - Tökéletes boldogság; Kérlek, higgy
nekem
Rózsa (sárga) - A szerelem csökkenése, féltékenység,
Próbálj meg vigyázni
Rózsa (sötét karmazsin) - Gyász
Rózsa (vörös) - Szerelem, szeretlek
Rózsa tüske nélkül - Szerelem első látásra
Rózsabimbó - Szépség és fiatalság, szerelemben
ártatlan szív
Rózsabimbó (fehér) - Lányság
Rózsabimbó (vörös) - Tisztaság és kedvesség
Sarkantyúvirág - Leigázás, győzelem csatában
Szarkaláb (rózsaszín) - Megbízhatatlanság
Százszorszép - Egyszerű boldogság, tisztaság,
ártatlanság
Szegfű (általában) - Vonzerő, asszonyi szerelem
Szegfű (bíbor) - Szeszély
Szegfű (csíkos) - Sajnálom, hogy nem lehetek veled,
bárcsak veled lehetnék
Szegfű (fehér) - Kedves, ártatlan, tiszta szerelem, jó
szerencse asszonynak
Szegfű (minta nélkül) - Igen
Szegfű (rózsaszín) - Soha nem foglal elfelejteni
Szegfű (sárga) - Csalódtam benned; visszautasítás
Szegfű (vörös) - Érted fáj a szívem, csodálat
Szépecske - Mindig vidám
Tatárvirág - Érdektelenség
Tátika - Csalás; Bájos hölgy
Tulipán (általában) - Tökéletes szerető, hírnév,
Hollandia jelképe
Tulipán (sárga) - Mosolyod olyan, mint a napfény
Tulipán (tarka) - Csodálatos szemek
Tulipán (vörös) - Higgy nekem; Szerelmi vallomás
Viola Ragaszkodási
kötelékek, gyorsaság; Mindig szép leszel számomra