A távmunka az információs társadalom egyik megjelenési formája és lehetősége. A távmunka olyan szellemi tevékenység, amit a munkavállaló személyi számítógépen végez otthonában vagy egy közelébe kihelyezett munkahelyen, önállóan old meg feladatokat a távolban lévő munkáltató vagy munkaközvetítő megbízásából. A munka eredményét távközlési csatornán továbbítja, és többnyire a feladatokat is így kapja. A dolgozó a munkaadójával, közvetlen főnökével és munkatársaival telekommunikáció révén tartja a kapcsolatot. A munkáltató központjában csak esetenként kell személyesen megjelennie.
Az angol IMPS szakszervezet tömör definíciója szerint: „A távmunkás olyan személy, aki saját otthonában dolgozik, de ezt nem tehetné a számítógép és a telefon együttes használata nélkül."
A bedolgozáshoz képest a távmunka alapvető elemeiben különbözik. A fizikai-logisztikai hálózatot (elosztórendszert) informatikai hálózat váltotta fel, amelynek kialakulása és bővülése feltétele volt az új munkavégzési forma kialakulásának.
A távmunka másik nagy csoportja a mobil munkavégzés. Mobilitásra van szükségük például a kereskedőknek, a biztosítótársaságok ügynökeinek, a sajtónak, a gazdálkodószervezetek regionális menedzsereinek, az üzleti tanácsadóknak és az egészségügyi dolgozóknak. „Nomád távmunkásoknak" nevezzük azokat a foglalkoztatottakat, akiknek főállása megköveteli a rendszeres utazást és munkahelyükön a legritkábban fordulnak meg. A mobil telemunkást notebookkal szerelhetjük fel, és az adatkapcsolatot mobiltelefonon, illetve műholdakon keresztül tarthatjuk velük.
A munkaszerződés, megbízási szerződés vagy vállalkozói szerződés alapján végzett távmunka esetében a munkáltató részéről minden esetben eredményelvárás fogalmazódik meg. Különbség adódhat a munka díjazása, a költségek viselése terén, hiszen az új munkaforma szükségessé teheti a távmunkában dolgozó rezsijének beépítését a szervezet költségvetésébe.
A munkafeltételek kialakítása és az egészségvédelemmel kapcsolatos szabályozás szerződéstípusonként változhat, valamint fontos kérdésként merül fel a munkaidő/szabadság igénybevételének rendje.1
Az Európai Unió egyes országaiban már foglalkoznak a távmunka törvényi szabályozásának előkészítésével. Ahol külön jogszabály nem foglalkozik a távmunkával, ott a meglévő szabályozások módosításával kívánják elérni a távmunka alkalmazásának kedvező törvényi feltételeit. Ausztriában, Németországban, Olaszországban, a távmunkásokat alkalmazó cégeknél már kollektív szerződésekben rögzítik a távmunkára vonatkozó feltételeket, de konkrétan az egyéni munkaszerződésekben fektetik le a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelességeit, valamint az ezekre vonatkozó garanciális elemeket.2
A magyarországi helyzettel kapcsolatban Wesselényi Andrea így fogalmaz: „Ma még nincs olyan szövetség vagy szakszervezet, ami a távmunkások érdekvédelmével, kollektív szerződések kidolgozásával, a távmunkások jogi, munkaügyi, valamint szociális problémáinak kezelésével, illetve a távmunkaadók irányában szakszerű vállalati tanácsadással, távmunkaprojektek menedzselésével foglalkozna."3
A telemunka legalapvetőbb formája az otthoni, alkalmazotti munkavégzés. Megkülönböztetjük a távmunka másik fajtáját is, amikor a munkavállaló nem otthonában, hanem kijelölt központban, úgynevezett telecentrumban dolgozik. A megfelelő informatikai infrastruktúrával felszerelt közösségi épületek kiépülésében sok helyütt civil kezdeményezések húzódnak meg. Jellemző, hogy ezt a típust a távmunkások előnyben részesítik az otthoni munkavégzéssel szemben, hiszen egyrészt olcsóbb ilyen munkahelyet igénybe venni saját PC megvásárlása helyett; másrészt az emberek tartanak (és jó okkal) a teljes elszigeteltségtől, az otthoni bezártságtól. A közösségi típusú távmunka a drága városközpontokból vidéki (gyakran kedvezőtlen helyzetű) régiókba telepíti a munkát, támogatva a hátrányos térségek felzárkózását és a helyi munkanélküliség csökkentését. A telecentrumokban szívesen alkalmazzák az úgynevezett rugalmas terminálok ötletét: nincsenek állandó irodai helyek, minden asztalon standard irodai munkaállomások vannak, így minden berendezés jól kihasználható. Mivel az irodai asztalok effektív kihasználtsága általában 20 százalék körüli, az ilyen munkavégzés jelentős költségcsökkenést eredményezhet.
A távmunkás az EU-tapasztalatok szerint nemcsak otthon, nyilvános teleházakban, valamely cég szatellit (kihelyezett) végpontján dolgozhat, hanem például olyan üzleti teleközpontokban is, amelyeket több cég közösen működtet - a költségmegosztás érdekében - rugalmas bérleti formában. Az utóbbi években a távmunka számtalan formája alakult ki. Így például kezdenek meghonosodni a távolból végzett üzleti szolgáltatások, már létezik „távtitkárnő" is. Terjedőben van az a megoldás is, hogy a cégek alkalmazottaiktól megkövetelik: munkaidejük egy részét a cég székhelyén, másik részét viszont otthon töltsék.
Gazdasági elemzések kimutatták, hogy a távmunka növeli a gazdasági társaságok rugalmasságát. A távmunkás cégek jobban tudnak alkalmazkodni a csúcsidőszakok, a szezonalitás követelményeihez. Becslések szerint az e formát alkalmazó cégek termelékenysége 15-20 százalékkal javult.
Nemzetközi tapasztalatok szerint egyes munkafajták jelentős százaléka végezhető el távmunkával. Így például az adat- és szövegfeldolgozás 50 százaléka, a programozás 40 százaléka, a szerkesztés, fordítás, könyvelés 30 százaléka, a titkársági szolgáltatások 20 százaléka, valamint a kutatási és tanácsadási tevékenység 15 százaléka.
A munkaadók érvei
|
A munkavállalók érvei
|
Akármelyik oldalról is közelítjük meg a kérdést, a nemzetközi tapasztalatok alapján egy kitétel nyilvánvalónak látszik: a távmunka bevezetése akkor jár előnyökkel a munkavállaló és a munkáltató oldalán egyaránt, ha a dolgozó nem kényszerből, hanem saját elhatározása alapján lesz távmunkás. A dolgozó választási lehetősége fontos tényező a sikeres távmunkaprojekt megvalósításakor, hiszen saját maga tudja leginkább eldönteni, hogy személyisége, temperamentuma alkalmas-e az újfajta önállóságra. A kényszerű gazdasági megfontolásból távmunkássá tett dolgozó hozzáállása az egész program sikerét veszélyeztetheti.4
Nemzetgazdasági szinten a távmunka előnyei leginkább a közutak zsúfoltságának csökkenésében és a környezeti tényezők javulásában nyilvánul meg. A távmunka szocializációs szerepe is nyilvánvaló, hiszen ez a munkaforma nagymértékben elősegítheti a megváltozott munkaképességű, a testi fogyatékkal élő emberek, valamint a gyermeküket otthon nevelő nők társadalmi beilleszkedését is. Emellett úttörő szerepet játszhat a vidék esélyegyenlőségének megteremtésében is, a megfelelő infrastruktúra kiépítése mellett.5
Az új munkaforma keretén belül végezhető tevékenységek egy lehetséges csoportosítása:
· Grafikus alkalmazások: látványtervezés, fejlesztői tevékenység, kutatások és kiadványszerkesztés.
· Szövegszerkesztéssel kapcsolatos tevékenységek: lektorálás, fordítás, sajtófigyelés, újságírás, könyvelés és egyéb irodalmi tevékenységek.
· Különböző szakterületek: pénzügyi elemzések és számviteli munkák; szoftverfejlesztés és számítástechnikai programkészítés; piackutatás, reklámszolgáltatói és PR-tevékenységek, illetve ügynöki tevékenységek.
· Tanítói tevékenységek: oktatás, illetve korrepetálás.
· Irodai munkák: adatrögzítés, adatbázis-kezelés, adatelemzés, leltár karbantartása, ügyviteli feladatok és hivatali levelezés.
A tipikus távmunkásról kialakult és a médiában is sugallt képet alaposan átalakítja az Európai Unió országaiban végzett vizsgálat, aminek eredményeiről a londoni Telework 2000 konferencián számoltak be.7 A tipikus távmunkás, ahogy az már fentebb, az európai adatokból is kiderült, a legtöbb emberben élő képpel ellentétben, nem a gyermekét otthon nevelő anya, sokkal inkább 40 év körüli, magasan képzett, döntéshozó beosztásban dolgozó férfi. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a távmunkában dolgozóknak csupán 25%-a nő. Emellett szembetűnő, hogy az európai távmunkások többsége felsőfokú végzettséggel rendelkező, magasan kvalifikált felső, illetve középvezető.
Kutatások megállapították, hogy tipikusan a nagyobb vállalatok készek alkalmazni távmunkásokat. Az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek több mint kétharmada alkalmaz távmunkásokat. Ez érthető is, hiszen nagyobb infrastruktúrával működő vállalkozásoknál már komoly megtakarítást jelentenek a bérleti, fenntartási, rezsiköltségek. Valóban, a távmunka bevezetése számos ágazatban a költséghatékonyabb működés alapja lehet. Mégis, az üzleti alkalmazások területén leginkább a telekommunikációs és a biztosítási területeken terjedt el leginkább a távmunkások foglalkoztatása.8
Más felmérések kimutatták, hogy az otthoni irodából végzett távmunka lehetőségét csupán a vállalatok 3%-a használta ki az utóbbi években. Az otthoni irodákba kihelyezett tevékenységi formák között a szoftverfejlesztés vezet, de gyakori az ügyfélszolgálat és a menedzseri tevékenység is. Ebben a tevékenységi formában Hollandia áll az élen 10%-os aránnyal. A mobil és a változó helyen végzett távmunkát a cégek 6%-a használja arra, hogy lehetővé tegye dolgozói számára a rugalmas foglalkoztatást. A távmunka ezen formájának alkalmazásában Dánia és Lengyelország jár az élen (15%).9
A távmunka legjobban az Egyesült Államokban terjedt el, ahol mintegy 10-13 millió távmunkás van, és számuk folyamatosan emelkedik. Informatikai cégek, biztosítók, tervező- és kereskedelmi cégek tömegesen küldik „haza" munkatársaikat. Felmérések szerint az Egyesült Államokban a munkavállalók mintegy negyede dolgozna szívesen távmunkásként. Hasonló a helyzet az Európai Unióban is, ahol a távmunkába bekapcsolódni hajlandó munkavállalók arányát 18-20 százalékosra becsülik
A határokon túli kihelyezés gyakorlatát nem sok vállalat alkalmazza, csupán 12%-uk alkalmaz saját határain kívül távmunkásokat, főleg az európai államokban. Az üzleti szolgáltatások kihelyezés szempontjából az első három legnépszerűbb régió Lombardia, Nyugat-Hollandia, Madrid és környéke. Emellett azonban számolni kell egy másik tendenciával is. Bár a fejlődő országokba kihelyezett távmunka még korántsem olyan népszerű, mint gondolnánk, a nemzetközi távmunka jelensége jó néhány fejlődő országban megfigyelhető. A távoli országokba legfőképpen úgynevezett call centereket (telefonos ügyfélszolgálatot) telepítenek. Az AOL Manilába, az Amazon könyváruház Új-Delhibe, az angolul beszélő információtechnológiai munkaerő legnagyobb gyűjtőmedencéjébe helyezett ki ügyfélszolgálatot. A France Telecom, a francia vasúttársaság, és más francia valamint spanyol vállalatok call center célországává Marokkó vált, ezáltal több száz új munkahelyet teremtettek az országban. A call centerekben központosított ügyfélszolgálati funkció mellett, az egyik leggyorsabban növekvő távmunka tevékenység az orvosi szövegek leírása (medical transcription).10 Észak-Afrikában és Dél-Indiában több orvosiszöveg-leírásra szakosodott nagyvállalat tevékenykedik, ahol magasan kvalifikált helyi munkaerő az amerikai bérek nyolcadáért dolgozik. A sikeres nemzetközi távmunka leggyakrabban idézett modellje az indiai szoftverfejlesztő iparág.
A távmunka szélesebb körben való hazai megismertetése indokolt, hiszen Magyarországon 1%-nál is alacsonyabb a távmunkások aránya, ami körülbelül 10 000 főt jelent. A távmunka hazai elterjedését számos tényező gátolja. Hazánkban a távmunka ellenében hat a telekommunikációs szolgáltatások magas díja, ami azt eredményezi, hogy csak kevesen engedhetik meg maguknak az internet otthoni bevezetését. 11
Akadályozó tényező az is, hogy sem a rugalmas munkaidő, sem a részmunkaidő nem igazán elterjedt hazánkban, valamint az, hogy a kisebb cégek a magas személyi költségek kivédése érdekében nem szívesen élnek az alkalmazotti státussal, inkább számlaképes munkaerőt foglalkoztatnak. Munkaadói oldalról akadályozó tényezőként említhetjük, hogy a vállalatok vezetői nem elég nyitottak az új munkaforma megismerésére, képtelenek elsajátítani a távolról való irányítás, ellenőrzés képességét.
Megállapítható, hogy Magyarország kész a távmunkavégzés fokozatos bevezetésére. A kezdeti lépések megtétele, ösztönző akciók szervezése, a távmunkavégzés önjáróvá tétele, a jogi háttér rendezése, az előnyök széles körű bemutatása az állam feladata.
A Munkaügyi Minisztérium miután létrehozta a Távmunka Kht.-t 1998-ban két pályázatot írt ki számítógépes telekommunikáció alkalmazásával végzendő távmunka támogatására.
A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs foglalkoztatását 100 millió Ft keretösszeggel foglalkoztatottanként max. 500 ezer Ft összegig, a gyermeküket otthon nevelő nők foglalkoztatását pedig 30 millió Ft keretösszeggel kívánták támogatni.
A két pályázat keretében a pályázók összesen 164 fő foglalkoztatását tervezeték. A programok megvalósulása még folyamatban van, kiértékelésükre a közeljövőben kerül sor.
Az 1998-as kormányváltást követően a Gazdasági Minisztérium javaslatára 1999 áprilisában az OFA kombinált távmunkakísérleti programot hirdetett, mely keretében foglalkoztatottanként maximum 500 ezer Ft összegig kaphattak résztámogatást a pályázók, melyből a beruházási-képzési-foglalkoztatási célú kiadásaikat finanszírozhatták megváltozott munkaképességű munkavállalók, munkaerőpiacra visszatérő kisgyermekes szülők és gyermeküket vagy hozzátartozójukat otthon ápolók foglalkoztatása esetén.
A program keretösszege 50 millió Ft volt.
A megadott két határidőre összesen beérkezett 13 pályázat, egyet formai hiba miatt elutasítottak. A befogadott 12 pályázatban összesen 64 fő foglalkoztatásához több mint 29 millió Ft támogatást igényeltek. A kuratórium döntése szerint az OFA végül 9 támogatási szerződést kötött 28 millió Ft értékben 57 fő foglalkoztatására.
Az OFA további távmunka-pályázatokat 2000-ben nem indított, viszont a korábbi pályázatok 2001 elején történő kiértékelése adhatja az első hazai, és szakmailag megbízható információkat a foglalkoztatáspolitika számára.
Az eddigi kísérletekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy bár a távmunkának vannak szociális szempontból kedvező vonásai, elsősorban mégsem szociális kedvezmény.
A külföldi tapasztalatok során is hangsúlyozzák azt a kedvező körülményt, amely a mozgásukban korlátozottak, vagy más okokból (pl. hozzátartozó ápolása) otthonukhoz kötöttek számára jelent, de a távmunkások többsége magasan képzett, szakmai tapasztalatokkal rendelkező, önálló munkavégzésre alkalmas kreatív munkaerő, aki a munkáltató/megbízó bizalmát élvezi, és nincs szüksége szoros szakmai irányításra, gyakori ellenőrzésre.
A távmunka hazai helyzetét leginkább az jellemzi, hogy keveset tudunk róla.
Minden bizonnyal szép számmal vannak Magyarországon is távmunkát végzők hazai vagy külföldi cégek szolgálatában, erről azonban csak véletlenszerűen értesülünk, mivel a munkaügyi statisztika nem méri ezt a munkavégzési formát.
Kutatók és újságírók, fordítók és adatfeldolgozók, piackutatók és szoftverfejlesztők, üzletkötők és tervezők, szakértők és tanácsadók… ki tudja hányan közülük munkavégzésre fordított idejüket teljesen vagy részben a távmunka valamely formájában hasznosítják.
Az Érdekegyeztető Tanács információs bizottságában helyet foglaló kormányzati, munkáltatói és munkavállalói képviselők 1996 tavaszán aláírtak egy nyilatkozatot, miszerint szükségesnek tartották a távmunka fejlődésének munkaerő-piaci eszközökkel történő szervezett támogatását.
A kezdeményezést - lassan - tett követte, mert az akkor még létező Munkaügyi Minisztérium gesztorságával 1998. január 12-én megalakult a Távmunka Koordinációs Közhasznú Társaság, röviden Távmunka Kht.
A Távmunka Kht. feladata az új munkalehetőségek bővítésének elősegítése, közvetítőtevékenység a munkáltatók és a munkavállalók között, az igények regisztrálása, munkalehetőségek kiajánlása, hozzájárulás az újfajta munkakapcsolatok jogi, technikai, pénzügyi feltételeinek megteremtéséhez.
A Munkaügyi Minisztérium a kht. létrejöttét követően rögtön ki is írt két pályázatot, amelyekről az előbbiekben már volt szó.
A kht. közvetítői tevékenysége sem hozott még látványos eredményeket, mivel az érdeklődés nagyon egyoldalú: mintegy 13 ezer munkavállaló regisztráltatta magát, a munkáltatók érdektelensége miatt közülük kb. 250-en találtak hosszabb-rövidebb időre munkát. A regisztrált munkavállalók 77%-a szövegszerkesztői, adatrögzítői, adatfeldolgozó munkát vállalna, ilyen ajánlatok gyakorlatilag nem léteznek. A jelentkezők 12%-a semmiféle számítógépes ismerettel nem rendelkezik.
A programot menedzselők pozitív változásokra számítanak a munkáltatók részéről, ezért piaci alapokra kívánják helyezni szolgáltatásaikat. Álláspontjuk szerint ahhoz, hogy tényleges távmunkaerő-piacról lehessen beszélni az általuk üzemeltetett rendszerben a mai 20-30 munkáltató részvétele helyett legalább 50-100 közötti cég bekapcsolódására lenne szükség. Néhány nagyobb cég, ahol nagy mennyiségben van szükség adat- és szövegfeldolgozásra mint a Matáv, a Mol, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a KSH, a Gallup Intézet érdeklődést mutat a távmunka iránt.
Munkavállalókban nincs hiány, annak ellenére sem, hogy az eddigi ajánlatok szerint az így elérhető keresetek ma még jóval alacsonyabbak az országos átlagkeresetnél.
A Futuris Magyar Modernizációs Rt. - melynek alapítói az Antenna Hungária, a Kvantum Investment Bank a Magyar Fejlesztési Bank és a Matáv - időközben megvásárolta a Távmunka Kht. kétharmados üzletrészét. Az 1998. évi kormányváltás óta a 33%-os állami tulajdonrész a Szociális és Családügyi Minisztérium birtokában van, a Matáv pedig 1999 végén 67%-ra növelte tulajdoni hányadát.
A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása mindig is nehéz kérdés elé állította a gyermeket nevelő szülőket, főleg az anyákat hozta nehéz helyzetbe. Tény, hogy a gyermekek száma a legtöbb családnál erősen befolyásolja a megélhetési körülményeket, így az anyának ugyanúgy részt kell venni a családfenntartásban, mint az apának. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a kereső nők sokkal több háztartási, gyermeknevelési munkát látnak el, mint a férfiak. Mivel a gyermeket nevelő nők többsége - egyrészt lelki, másrészt megélhetési szükségből - nem akar kikerülni a munkaerőpiacból, ugyanakkor a családi feladatokat is el kell látnia, szükséges több olyan munkalehetőséget biztosítani számukra, ami jobban igazodik a családi élethez. Ennek egyik ideális megoldása lehetne a távmunka (a részmunkaidő, rugalmas foglalkoztatás mellett).
1998-ban a Munkaügyi Minisztérium pályázatot írt ki a gyermekét otthon nevelő nők foglalkoztatásának elősegítésére számítógépes távmunka keretében. A célcsoportba azok a nők tartoztak, akik legalább egy, tízévesnél fiatalabb gyermeküket otthon nevelik, és kiestek a szociális ellátásokból (gyes, gyed, ápolási díj). A pályázaton kiírt támogatást az a munkáltató igényelhette, aki vállalta, hogy számítógépes távmunka keretében új munkahelyet teremt az említett célcsoport számára, megfelelő önerővel (20%) rendelkezik, valamint vállalja a kétéves munkaviszonyban megvalósított foglalkoztatási kötelezettséget.15 A meglehetősen szigorú kondíciók miatt a kiírásra mindössze kilenc pályázat érkezett, amiből valószínűleg csak hét kapott támogatást.
A távmunka, mint a családi feladatok jobb ellátását biztosító lehetőség ma még nem igazán elterjedt Magyarországon. Ezt bizonyítja az is, hogy a Munkaügyi Minisztérium jogutódja, a Szociális és Családügyi Minisztérium 2000-ben és 2001-ben meghirdetett „Családbarát munkahely" című pályázatának díjazottjai között egy olyan munkahely sem akadt, ami a távmunkások foglalkoztatásával szolgált volna rá a kitüntetésre.
A HAPINET (Handicapped Persons InterNET), 1995-ben jött létre azzal a céllal, hogy a korszerű távoktatás eszközeit kihasználva segítse a mozgáskorlátozottak munkaerőpiaci esélyeit javító továbbképzését. Az első program 1998-ban indult `''Jövőd építése, avagy vállalkozási ismeretek'' címmel. 1999-re elkészült az oktatási anyag siket és vak tanulók számára átdolgozott verziója is. A cél az interaktív interneten keresztüli oktatás.
. Elvi döntés született a MEOSZ Továbbképző és Távmunka Intézet létrehozásáról, így a jövőben szorosan összefüggő távoktatási és távmunkaprojektünk ennek a szervezetnek a keretei között valósulhat meg. Létrejövő távmunka koordinációs központunk országos adatbázissal és modellek kidolgozásával igyekszik a speciális igényű célközönség foglalkoztatási modelljeit kifejleszteni és az egyesületi, ill. munkáltatói érdeklődőknek rendelkezésére bocsátani.
Számba vettük a távmunkában végezhető tevékenységeket, és ezek közül kiválasztottuk azokat a foglalkozásokat, melyek mozgáskorlátozottaknak ajánlhatók, és melyek iránt piaci igény is mutatkozik irántuk, tehát melyekre érdemes oktatást építeni. Eredményül elméletben 71 tevékenységet találtunk, melyek egy része középfokú tanfolyammal, másik része felsőfokú képzéssel, legnagyobb többség pedig szakirányú végzettséggel tanítható. Mindez kiegészítettük néhány speciális tevékenységgel, melyek úgy gondoljuk, további munkalehetőségeket teremthetnek mozgáskorlátozottak számára: ilyenek például a virtuális sorstársi tanácsadás, egyesületi szervezés, segédeszköz és speciális szolgáltatás közvetítése, szponzorgyűjtés, szervezés, távoktatási tutorálás, virtuális klubvezetés, virtuális kiadói tevékenység, tehát elméletileg ezekre is épülhet távmunkát előkészítő képzési program. A helyes irányt mindenképpen abban a megközelítésben látjuk, hogy elsődleges feladatunk a potenciális munkavállalók felmérése, képzése, rendszerbe szervezése, és csak a szelekciós folyamat után következhet a munkaadó-keresés és közvetítés.
A MEOSZ Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézete pályázatot írt ki 2001 tavaszán azzal, hogy szívesen dolgozna együtt olyan pedagógusokkal, oktatókkal, nyelvtanárokkal, fordítókkal, közgazdászokkal, marketingszakemberekkel, internetes fejlesztőkkel, akik maguk is mozgáskorlátozottak és szeretnének részt venni a hallgatók távoktatásának pedagógiai támogatásában, az internetes és más anyagok fejlesztésében, új és keresett szakmák oktatásában, távmunkafejlesztésben, távoktatás marketingmunkában, vagy egyszerűen csak ötletadásban.
A hazai teleházmozgalom az 1994-ben indult el, s tulajdonképpen egy magánkezdeményezés vált közösségi kezdeményezéssé, majd mozgalommá. Csák-berényben 1993 végén közösségfejlesztési program során vetődött fel egy mindenki számára használható iroda szükségessége, ahol információt lehet szerezni, számítógépen lehet dolgozni, telefonálni, faxolni, ügyeket intézni lehet. 1994-ben létrejött a teleház, helyi önkéntes munkával, vállalkozói, önkormányzati és országos - népjóléti minisztériumi - anyagi támogatással. A teleházmozgalom elindítói szerint helyi, regionális és országos szinten a teleházaknak stratégiai válaszokat kell adniuk az informatikai társadalom és a globalizálódó világ kihívásaira. A tervezők szerint minden település szomszédságában kell lennie egy legfeljebb 20 perc sétával elérhető helynek, ahol elérhetők az informatikai szolgáltatások. A helyi közösségnek meg kell jelennie a világhálón, elérhetővé kell válnia, virtuális közösségek tagjává kell válnia, s saját magának is létesítenie kell ilyen közösségeket. Az internetnek a település, kisközösség kiterjesztésévé kell válnia, elmosva és átjárhatóvá téve a határokat. A teleházmozgalomnak és a Sulinet-programnak együtt kell működnie, az iskolán kívüli képzési rendszer színterévé kell válnia. Az EU-iránynak megfelelően, a teleháznak - mintegy modern tanházként - az egész életen át tartó tanulás helyi színterévé kell válnia.
1998-ban a teleházak száma az előző évhez képest négyszeresére nőtt, 1999-ben 1998-hoz képest csaknem kétszeresére emelkedett. 2000-ben több mint 150 teleház működött országszerte.17 2001-ben 183 működő teleház, 26 ún. működő aliroda (sattelite), 56 fejlesztés alatt álló teleház és 18 fejlesztés alatt álló aliroda, azaz összesen 283 működő és fejlesztés alatt álló teleház és aliroda van szerte az országban. (forrás: http://www.telehaz.hu)
A teleházak mellett működnek esetenként az „alirodák", vagy más néven sattelite-k, vagy telekunyhók. A telekunyhókon keresztül hozzá lehet férni a teljes értékű teleházakhoz, azok szolgáltatásaihoz.
A Magyar Teleház Szövetség tagsága által megvitatott és az elnökség által elfogadott, Nemzeti Teleház Stratégia 62 projektet tartalmaz 2006-ig. Ezek közül hat foglalkozik közvetlenül a távmunkával: képzés (közhasznú szellemi munkások képzése), a munkafelület (közhasznú mindentudó), a munkaszervezés (távmunka brókeriroda), a foglalkoztatás (a teleházak mint közhasznú szellemi távmunkaközpontok), új webszakmák (az internetes munkavégzés lehetőségeinek kutatása P13), saját távmunkarendszerünk (telemeló). Számos projektünk közvetett módon érinti ezt a szolgáltatási területet, melyek közül kiemelném a következőket: elektronikus kereskedelem (a szolgáltatás kínálatlehetősége), e-mail mindenkinek (ingyenes e-mail cím és levelezőszolgáltatás minden teleházas településnek), privát hálózatunk kiépítése (a TeleFórum rendszer kiépítése, saját tartalomfejlesztési projekt).18
Az ETUC 9. kongresszusán (VIII. fejezet) elhatározták, majd 1999-ben a partnereknek (CEEP, UEAPME, UNICE) javasolták, hogy a szociális párbeszéd nyolc lehetséges témája közül kettő az atipikus munkával foglalkozzon. Először önkéntes tárgyalásokat javasoltak a témákban. Az ETUC tárgyalásai az európai szociális partnerekkel az atipikus (időszakos, részmunkaidős, határozottidejű) munkák EU-keretegyezményekben történő szabályozását célozzák. Az ETUC kritizálja a partnereket, pozitívabb, elkötelezettebb hozzáállását sürget az egész életen át tartó képzés és a távmunka szabályozásának témájában.
Példa egy távszakszervezetre: IMPS homepage: www.ipms.org.uk19
A szövetség magja 1919-ben alakult a hajóépítő mérnököknél 1534 taggal, mára több mint százezres tagságot mondhat magáénak a név - „Institution of Professionals Managers and Specialists" által jelölt területeken.
Saját felmérésük szerint 2000 tavaszára a távmunkások száma 19%-ot növekedett az előző évhez képest, elérve a 654 ezret. Az alkalmazott távmunkások száma 22%-kal, az önfoglalkoztatóké 15%-kal nőtt. A pénzügyi szektorban legerősebb 34% növekedés. Miközben a könyvelők száma 1%-kal csökkent, a távmunkás könyvelőké 12%-ot növekedett. Az IPMS-nek tehát lépnie kellett.
Honlapjukat 2000 szeptemberében újították meg, ahol - ahogy újsághirdetésük írja, található egy ismertető a határozott idejű munkaszerződések buktatóiról, jogi tanács kérhető, többek közt Ericson organizer vásárolható nagy árengedménnyel, szakszervezeti segély kérhető és lakcímváltozások adminisztrálhatók.
A honlap 3 szinten férhető hozzá: bárkinek, csak tagoknak és csak tisztségviselőknek.
(1) A nyilvános részben megismerheti a látogató az IPMS történetét, a potenciális tag azt, hogy mit tehet érte az IPMS képviseletben, szolgáltatásokban, előnyökben, a külvilág pedig az IPMS éppen futó akcióit (most például a védelmi kutatás és a légiirányítás privatizációja kapcsán).
(2) A csak tagoknak szóló rész tartalmazza az elektronikus belépési nyilatkozatot (a tagsági számot be kell írni / bár van lehetőség on-line jelentkezésre, mikor az új tag kitöltött pénzesutalványt kap a tagdíj befizetéshez, és egy nyilatkozatot, mivel az aláírásra még szükség van). Belépés és verifikáció után hozzáférhető:
· az összes segédanyag (member's guide) amit az IPMS kidolgozott (12 tanulmány PDF formátumban + több jegyzet)
· a pénzügyi szolgáltatások és kedvezmények listája
· a kompenzációs sémák (baleset, betegség, sugárzás, zaj)
· útmutatások munkahelyi problémák esetére
· segíts - hogy - segíthessünk szekció:
· információ a személyes adatok változásáról
· tagtoborzás
· tisztségviselő-toborzás
· véleménybörze
· egyéb szolgáltatások (virtuális KÖNYESBOLT, ÁRUHÁZ, ÜDÜLÉSI IRODA)
· virtuális IRODA (határidőnapló, PIM, e-mail, web-terület, korlátlan internet-hozzáférés)
(3) A tisztségviselői szinten az IPMS belső információforgalma zajlik, például lekérdezhetők a központi adatbázisok helyi bértárgyalások muníciójaként.
A honlap megjelenésében is megfelel az információs sztrádán megszokottaknak, de ez kell is, mivel „egyre több az on-line tag. Dolgozhatnak a Külső-hebridákon vagy a Scilly-szigeteken, a honlap 24 órás információforrás a szakszervezet szolgáltatásairól" - mondta D. Boyd, az IPMS elnöke.
A munkavállalói érdekvédelem szervezetei meg kell hogy jelenjenek a világhálón, de nem a megszokott módon, mikor is az internet a szakszervezeti kiadványok egyik válfaja, hanem úgy, hogy minőségében megfeleljen az új típusú munkahelyek dolgozói igényeinek. Ez két részfeladatból áll. Egyrészről létre kell hozni és működtetni a honlaprendszert (e-Union), másrészről megfelelő, bizonyos szinten permanens (elektronikus és hagyományos) médiakampánnyal tudatosítani kell az érintettekkel, hogy van számukra segítség.
Most a Gates-féle kihívással - vagyis hogy mit tud nyújtani egy szakszervezet egy 25 éves milliomosjelöltnek, vagy másként megfogalmazva, milyen érdekképviseletre van ezeknek szüksége (ha van egyáltalán) - itt nem foglalkozok. Nem ez a tanulmány tárgya, bár valószínű, hogy a gatesi karrier leszállóága, ami most még mérhetetlen távolinak tűnik a résztvevők számára (elvégre mégsem mindenkiből lesz milliomos), tartogat lehetőségeket a munkavállalói-info-vállalkozói érdekvédelem területén, és szinte biztos, hogy ez a lehetőség on-line (ön)érdekvédelmi szervezet lesz, - ami újabb kapcsolódási pont a gates-izmus és a részben általa létrehozott világháló társadalmi felhasználhatósága között.
Az alkalmazott távmunkások számára viszont az ismert szakszervezeti szolgáltatásokat kell nyújtani, beleértve a toborzást, beléptetést, tagdíjfizetést is. Hasonlóan a már ismertetett IPMS-honlaphoz, többszintű hozzáférést kell biztosítani, ami egyrészt segíti a toborzást, másrészt „kifizetődővé" teszi a tagságot. Pénzügyi, adózási, vásárlási, üdülési és rekreációs szolgáltatások megszervezésével optimális esetben el lehet érni, hogy az e-Union kedvenc honlappá, vagy akár indulólappá váljon, így a szakszervezet, ha nem is virtuális családtaggá, de sokoldalú tanácsadóvá és segítőtárssá lépjen elő. A honlap azonban több kell hogy legyen mint információ a szolgáltatásokról, - maga kell hogy legyen a szolgáltatás.
www.interwork.hu - általános távmunka piactér munkaadóknak és vállalkozóknak
www.worldonlinetranslation.com (WOT) - fordítók piactere
www.fordit.hu - fordítók és fordító irodák kereshető internetes adatbázisa
www.proz.com - fordítók nemzetközi piactere
www.aquarius.net - fordítók óriási adatbázisa, fordítói munka közvetítő (piactér)
www.translation-services.com - a világ fordítóinak kereshető adatbázisa
Az Elance Services Marketplace az egyik legsikeresebb on-line távmunka-közvetítő szolgáltatás az interneten. Rendszerében szolgáltatók és megbízók találnak egymásra, földrajzi korlátok nélkül. Magánszemélyektől a különböző méretű vállalkozásokig bárki részt vehet a projektek adásvételében, amelynek teljes folyamata on-line bonyolódik. Az elance keretein belül valósul meg a munkafeladatok meghirdetése, a jelentkezők közül a megbízott kiválasztása, a nemzetközi szerződéskötés és a kifizetés is. Az elance a teljesített projektek díjának 7-10%-át vonja le jutalékként a munkavállaló díjából. Ennek fejében azonban zökkenőmentes projektmenedzselési felületet, ügyfélszolgálatot és rendkívül gyors nemzetközi banki átutalást biztosítt.
Bárki bejelentkezhet az elance rendszerébe, az alábbiak szerint:
|
TalentX: grafikusok, designerek, fotósok, alkotóművészek nemzetközi piactere.
http://www.tar.hu/world3d/tars.htm 3 D-s grafikai munkák közvetítője ezen az oldalon
http://nas.negral.com Fejlesztők és grafikusok internetes nyilvántartó rendszere. A NEGRAL budapesti és szombathelyi központjából elsősorban osztrák és németországi projekteken dolgozik, kizárólag távmunkában.
Bárki, bármely gazdasági társaság partnerként beléphet a Pointernet hálózatába és ún. Telepont
kialakításával részesülhet az elektronikus kereskedelem előnyeiből és bevételeiből. Részletek
a www.pointernet.pds.hu/telepont/telepont.html
oldalon.
Kereskedelmi képviselők, ügynökök regisztrációs lapja:
www.pointernet.pds.hu/servlet/TanacsadoRegisztracio
Területi szervezők regisztrációs lapja:
www.pointernet.pds.hu/servlet/TeruletiRegisztracio
www.fotobank.tv fotók eladása az interneten keresztül.
www.vikk.net az első magyar elektronikus könyvkiadó az interneten.
Informatikusok nemzetközi piacterei:
pong.elance.com
www.guru.com
www.hellobrain.com
www.brainpower.com
www.verticity.com
www.smarterwork.com
www.hapinet.com
MEOSZ Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézete, 1032 Bp., San Marco u. 76.
A TÁVMUNKA című és témájú hírlevél 2000. szeptember elején indult. Célja, hogy e-mailben gyorsan és könnyen elérhető információt nyújtson mindazoknak, akik távmunka- lehetőségeket keresnek, kínálnak vagy bármilyen más vonatkozásban érdeklődnek a korszerű, rugalmas munkamódszerek alkalmazása iránt.
Feliratkozás a hírlevélre: tavmunka-subscribe@yahoogroups.com
A hírlevél web elérési címe: www.yahoogroups.com/group/tavmunka
Távoktató kurzust indíthat adott területen szakértő tanár, oktató, tanácsadó.
Webcím, kapcsolatfelvétel: okta.to
European Telework Online (ETO) - www.eto.org.uk
European Telework Week (ETW) - www.etw.org
Euro-Telework (ex MIRTI) - www.euro-telework.org
Electronic Commerce and Telework Trends (ECATT) -
www.ecatt.com
Canadian Telework Association (CTA) - www.ivc.ca
International Telework Association and Council (ITAC) - USA -
www.telecommute.org
Telematics Bridge Between Europe and Latin America (TEBELA) -
www.tebela.org
International Flexwork Forum / Japán - www.iff.org
AT&T Telework Guide / USA - www.att.com/telework
British Telecom (BT) - Working From Home / UK -
www.wfh.co.uk
AUSZTRIA - Österreichische Telearbeitvereinigung (ÖTA) -
www.ata.at
BELGIUM - Belgian Teleworking Association (BTA) -
www.bta.be
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG - Telework, Telecottage and Telecentre Association (TCA)
- www.tca.org.uk
FINNORSZÁG - Finnish Flexiwork Forum - www.tkk.utu.fi/joustotyo/
FRANCIAORSZÁG - A. F. T. T. - www.aftt.net
HOLLANDIA - Nederlands Telework Forum - www.telewerkforum.nl
ÍRORSZÁG - Telework Ireland (TWI) -
www.telework.ie
LUXEMBURG (ALTA) - www.alta.lu
NÉMETORSZÁG - Verband Telearbeit Deutschland (VTD) -
www.vtd.org
OLASZORSZÁG - Societa Italiana Telelavoro -
www.mclink.it/telelavoro
PORTUGÁLIA - APDT - www.teleman.pt/apdt
SPANYOLORSZÁG - Associación Espańola de Teletrabajo -
www.ciberteca.es/aet
SVÁJC - Telework Unlimited - www.telework.ch
SVÉDORSZÁG - Swedish Networker Association -
enter-by.net
Elance - pong.elance.com SmarterWork - www.smarterwork.com
Guru.com - www.guru.com Freelance.com - www.freelance.com
Telecommuting Jobs - www.tjobs.com
eWorkingWomen Homeworking Mom USA -
www.homeworkingmom.com
Working Moms Refuge USA - www.momsrefuse.com
DotcomMommies - www.dotcommommies.com
Home-Based Working Moms USA - www.hbwm.com
(a 14 év feletti lakosok arányában)
| Hozzáféréssel rendelkezők | Rendszeres felhasználók | |
| (naponta, hetente többször, havonta többször) | ||
| Magyarország | 16,3 százalék | 10,7 százalék |
| Szlovénia | 39 százalék | 35 százalék |
| Észtország | 32,4 százalék | 25 százalék |
| Szlovákia | 15,5 százalék | 11 százalék |
| Lengyelország | 16 százalék | 8 százalék |
| Románia | 11,7 százalék | 7,4 százalék |
| Oroszország | 6 százalék | 3,5 százalék |
| Csehország | 19,7 százalék | 16,2 százalék |
| Franciaország | 25 százalék | 17 százalék |
| Egyesült Királyság | 47 százalék | 38 százalék |
| Ausztria | 50 százalék | 44 százalék |
| Svédország | 75 százalék | 64 százalék |
Forrás: NetSurvey, 2001. május
2001. szeptember 14-16-án Budapesten a Hotel Bentában tanácskozott az Európai Szakszervezeti Szövetség bővítés munkacsoportja, Peter Seideneck vezetésével, az európai szociális dialógus és az európai üzemi tanácsok témakörében. MSZEIB-tagunk, Selmeczy György (Liga) szervezésében és lebonyolításában sor került a General Electric Tungsram Lighting gyárának meglátogatására, az ottani szakszervezettel, üzemi tanáccsal és vezetéssel történő találkozóra is.
A szociális dialógus hazai helyzetét Hanti Erzsébet (MSZOSZ) és az európai üzemi tanácsokét Csurgó Sándor (Vasas Szakszervezet) vázolta. Az Európai Szakszervezeti Szövetség előadója, Jean Lapeyres az európai szociális dialógus helyzetéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szupranacionális rendszer nem váltja fel a nemzeti rendszereket. Az európai szociális dialógus 1989-1992-ig tartó szakaszában a szociális partnerek kezében döntően a lobbizás eszköze volt, csak módosítási javaslatokkal élhettek.
1992-től napjainkig a próbálkozások időszaka tart, a szociális partnerek a jogaik érvényesítésével próbálkoznak. A NETLEX, az Európai Szakszervezeti Szövetség jogi kérdésekkel foglalkozó szakértői hálózata jelenleg pl. a részmunkaidőről szóló irányelvnek a nemzeti törvénykezésekbe történő átültetését vizsgálja. Egyes országokban előfordult, hogy manipulálni akarták a törvényt az átültetésnél. Más országokban, mint pl. Svédország, viszont megerősítették a jogi garanciákatt.
Hosszú ideig tartott, amíg a szociális partnerek dűlőre jutottak olyan ügyekben, mint a szülői szabadságra vonatkozó megállapodás, az atipikus munkára vonatkozó megállapodást is egy évig tárgyalták, s továbbra sem oldották meg az olyan irányelv adaptálását, mint részmunkaidőre vonatkozóé. A részmunkaidővel kapcsolatos irányelvvel, annak eredményeivel sok szervezet nincs megelégedve, kemény viták folynak a föderáció és a konföderációk szintjén is. Pl. annak idején a részmunkaidőről szóló megállapodás ellen szavazott a Force Ouvrier, ennek ellenére az Európai Szakszervezeti Szövetség szintjén megtörtént ennek elfogadása. Természetszerűleg, minél bonyolultabb egy téma, egy kérdés, annál nehezebben születik meg a döntés, állásfoglalás. Az Európai Szakszervezeti Szövetség munkáját némileg könnyíti az, hogy minősített döntéssel lehet meghozni a szervezeten belül a döntéseket. Ugyanakkor nehézkessé teszi pl. az UNICE- az egyik európai szintű munkaadói szervezet - munkáját az, hogy csak egyhangú döntést lehet hozni.
A szociális partnerek által hozott megállapodásokat a Miniszterek Tanácsa vagy elfogadja vagy teljesen elutasítja, a részleges elfogadás vagy elutasítás nem lehetséges.
Megállapítható, hogy a szociális dialógust minőségi fejlődés jellemzi, azaz javult a döntéshozásban erősödött a demokrácia és az átláthatóság, azonban a döntések még mindig bizonyos fórumok számára vannak fenntartva. Az Európai Parlamentet pl. nem vonják bele a tárgyalási folyamatba.
Azt gondolhatjuk, hogy napjainkban az európai szociális dialógusnak egy újabb szakasza kezdődik. Ebben a szakaszban az európai szociális partnerek autonóm módon hoznak döntéseket. 2001 októberében kezdődtek a tárgyalások a távmunkával kapcsolatos keretmegállapodásról. A szociális partnerek nem kérik az Európai Bizottságtól, hogy jogi erőre emelje majd a megállapodást, hanem az egyes országokat arra kötelezik, hogy akár a munkáltatók, akár a szakszervezet szintjén alkalmazzák a megállapodást.
Míg tehát korábban a törvényi szabályozásra helyezték a hangsúlyt, addig manapság a szociális partnerek hajlanak arra, hogy inkább az önkéntes tárgyalásokat preferálják. Ez nem zárja persze ki azt, hogy vannak olyan elemek, amelyeket jogilag kell elfogadni.
Folynak az ágazati szintű, a szektoriális szociális dialógus, tárgyalások is. Részmegállapodások születtek a textiliparban, az élelmiszeriparban. Az Európai Szakszervezeti Szövetség a bér- és kollektív tárgyalásokra vonatkozó koordináció létrehozásába kezdett. A német, holland, luxembourgi, belga szakszervezetek létrehoztak egy interdependens közösséget, aminek az a célja, hogy a bértárgyalások során pl. a belga, holland kollégák részt vegyenek a német bértárgyalásokon.
Az Európai Üzemi Tanácsokkal (EÜT) kapcsolatban Lapeyres elmondta, hogy 2001 márciusára 650 Európai Üzemi Tanács jött létre. Ez kihívást jelent a szakszervezeti konföderációk részére is, hiszen képezni kell azokat a szakszervezeti tisztségviselőket, akik érintettek az EÜT ügyében. A felkészítéshez az ETUCO segítséget nyújt.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség konkrét kezdeményezéseket és eseményeket tervez olyan területeken, mint pl.kis-és középvállalatok és a szociális partnerség kérdése (2001. I. félévének végén, Szlovéniában terveznek egy konferenciát ezzel kapcsolatban).
Állam, kormányzati szervek szerepének definiálása a közszférában szereplők szempontjából.
Szociális partnerek szerepe a közszolgáltatás minőségének javításában, a közszolgálati charta vitája, 2001 októberében, Brüsszelben.
2002 második felében, a dán EU elnökség alatt az ETUC a szociális ügyek és foglalkoztatáspolitikai Igazgatósággal együtt a csatlakozó országok tripartizmusának kérdéséről szervez konferenciát.
Az Európai Unió által támogatott Neopraxis Program keretén belül a közeljövőben távmunka-tanácsadók képzése indul el Magyarországon. A program egy olyan speciális továbbképzési modul kidolgozására tesz kísérletet, melynek segítségével a munkaadók az Európai Unióban is alkalmazott módszerek szerint tudnak majd távmunkát bevezetni, abban az esetben, ha úgy döntenek, hogy az atipikus munkát is alkalmazni kívánják humán erőforrás gazdálkodásuk során. A programban Magyarországon kívül Ausztria, Franciaország és Spanyolország vesz részt, amely országokban - Magyarországhoz képest - a távmunkás foglalkoztatás nagyobb hagyományokkal rendelkezik. A képzési program kidolgozását megelőzően a program magyarországi résztvevője, a Magyarországi Női Alapítvány (MONA).
Telework 2001 in Europe
Nemzetközi távmunka konferencia Budapesten
Távmunka Európában - 2001. Ezzel a címmel rendezett március 31-én szombaton egész napos konferenciát a MONA, a Magyarországi Női Alapítvány Budapesten a Hotel Benczúrban. A résztvevők számára ingyenes konferenciát Friedrich Ebert Alapítvány és European Commission Leonardo da Vinci Programme támogatta. Az érdeklődőket Ildikó Krén üdvözölte a Friedrich Ebert Alapítvány nevében, aki a továbbiakban levezető elnökként működött közre a konferencián.
Elsőként „Távmunka - A bevezetés gyakorlati kérdései" címmel Werner B. Korte, a bonni székhelyű Empirica GmBH, ügyvezető igazgatója tartott előadást. A prezentáció rövid áttekintést adott a távmunka széles körű alkalmazásának lehetőségeiről, majd néhány gyakorlati példa bemutatásán keresztül a távmunka bevezetésének javasolt lépéseit vázolta fel a távmunkaadók számára. Az ún. ötlépcsős fázismodell az előkészítésen, a koncepció kidolgozáson és a bevezetésen átível a megvalósításig és az ellenőrzésig. Werner B. Korte elmondta, hogy a távmunkának legtöbbször a vállalati menedzsment a legnagyobb ellenzője, mert attól tartanak, hogy a vezetői hatalom kicsúszik a kezükből. Elmondta, hogy számára lenyűgöző az az arány, amely a távmunka térhódítását jelzi. Németországban öt év alatt 35 százalékkal nőtt a távmunkások aránya. 2005-ben várhatóan 16 millió távmunkás lesz Európában - Finnországban várhatóan a foglalkoztatottak 30 százalék így fog dolgozni. Véleménye szerint a nők távmunkába való bevonásával tenni kell a digitális megosztottság ellen, jelenleg ugyanis a távmunkások jelentős része magasan képzett, rendkívüli mobilitással rendelkező férfi. Ugyanakkor szükségesnek vélte a falu és város közti digitális szakadék felszámolását is.
Imogen Bertin, aki 15 éve távmunka tanácsadó, az írországi Cork Teleworking vezetője. „A távmunka megvalósítása Írországban - Egy partneri megközelítés'' címmel tartotta meg érdekes prezentációját. A távmunka elterjedését Írországban több tényező is indokolja, a közlekedés zsúfoltságától a magas színvonalú információs technológiára épülő iparágakig. Mi több, az ír kormány részéről erőteljes intézkedések történtek a távmunka népszerűsítésére, beleértve a szakszervezetek, a munkaadók és az állami szféra által egyeztetett és kidolgozott távmunka kódex megalkotását is. Az előadás választ keresett arra is, hogy a kódex mennyire lehet valóban hatékony a távmunka jövőjét illetően, és hogy a távmunka adhat-e új lehetőségeket a munkát és családi életet összeegyeztetni kívánó nők számára?
A következő előadás témája a távmunka tréning volt „Oktatási szükségletek és opciók'' alcímmel. Nana Luke, a Telework Ireland elnök asszonya prezentációjában először azokat a készségeket és valós oktatási igényeket vázolta fel, melyek a távmunkások (vállalkozók és alkalmazottak), a távmunkaadók és távmunka menedzserek, illetve a teleház- és telekunyhó-vezetők számára szükségesek, majd ismertette azokat az oktatási formákat, melyek az Európai Unió különböző programjainak részeként már kidolgozásra kerültek.
Az ebédszünetet követően „A távmunka megvalósításának áttekintése" címmel Sheila McCaffrey, az észak-írországi KITE Ltd. teleház igazgató asszonya saját személyes tapasztalataik alapján beszélt az Egyesült Királyság és a TCA (Telework and Telecottages Association) oldaláról ismertetve a távmunka ottani fejlődését és jelenét. Betekintést adott a KITE Ltd.-nél bevezetett és alkalmazott távmunka módszerekbe is. A sikeresen működő távmunka központ egy négyezer lelkes, észak-ír határon található községben működik. Sheila McCaffrey elmondta, milyen vízióval, elképzeléssel indultak, és hogy legfontosabbnak a távmunka vállalkozás esetében a valós piaci igények kielégítését, az azokhoz való rugalmas alkalmazkodást tartja. Kezdetben is a piaci rést keresték, ahova be tudnak törni, és jelenleg is folyamatosan kutatják ezeket a területeket. Szólt arról, hogy a siker zálogának egy távmunkásokat foglalkoztató cég esetében a munkafolyamatok kellő koordinációját, az egyes munkákra adott elegendő időt, a munkafolyamatok szabályozását - mit végezzen a cég a saját távmunkásaival, mit adjon ki alvállalkozóknak - , a rugalmas szervezetet, a színvonalas szolgáltatásokat és az összehangolt a csapatmunkát tartja.
Wesselényi Andrea, szakújságíró „A távmunka jelene és jövője Magyarországon" címmel ismertette a távmunka jelenlegi hazai helyzetét a Psyma Hungary 2000. évi, valamint a BME-UNESCO ITTK (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ) 2001. évi távmunka kutatásának eredményei alapján. Véleménye szerint sokan félreértelmezik jelentését, jelentőségét, és ma is számos tévhit él a köztudatban a távmunkával kapcsolatban Magyarországon. Vannak, akik otthonukba zárt, világtól elszigetelt, önkizsákmányoló rabszolgáknak képzelik a távmunkásokat, és létezik egy rózsaszínű álom is az otthonról dolgozó kismamák és mozgáskorlátozottak tömegeiről, a munkanélküliség elleni csodaszerről.
Wesselényi Andrea foglalkozott a távmunka fogalmának meghatározásával is. A távmunka - ahogyan azt jól fejezi ki az eredeti angol szóösszetétel is: telework - a hagyományos munkahelytől, irodától távolról végzett munkát jelenti, és fogalmába feltétlenül beletartozik a munkaadóval való elektronikus kapcsolattartás, az on-line kommunikáció. A távmunka ily módon lényegében a munkába utazást iktatja ki: nem a munkavállaló utazik a munkahelyére, hanem munkája, illetve annak eredménye jut el távközlési vonalakon a munkaadóhoz. Ebből adódnak előnyei is: a közlekedést kiváltó elektronikus kapcsolattartás olcsóbb, hatékonyabb, rugalmasabb munkaszervezést tesz lehetővé. A távmunka tehát valójában korszerű üzemszervezési módszer: egy új, időben és térben flexibilis ún. atipikus munkaforma, melynek mozgatórugója a hatékonyság növelése iránti igény. A távmunka alkalmazásának elsődleges motivációja tehát a költségtakarékosság: alkalmazásával a nagyvállalatok jelentős ingatlan- és rezsiköltségeket spórolhatnak meg, optimalizálni tudják erőforrásaikat. Elmondta, hogy idén először néhány hazai IT- és távközlési nagyvállalat nagyobb létszámmal is megpróbálkozik a távmunka bevezetésével, saját dolgozói körében. A távmunkára való átállás egyelőre kísérleti jelleggel zajlik: az alkalmazottak önkéntes alapon választhatják az irodai munkával váltott otthondolgozás lehetőségét úgy, hogy közben a vállalat irodaházában megosztott munkaállomások jönnek létre.
Az elmúlt években Magyarországon végzett távmunka -kutatások azt mutatják, hogy Magyarországon - szemben az európai 6%-kal - az 1%-ot sem éri el a távmunkások aránya. A jelenleg távmunkát végzők nagy része ún. kényszervállalkozó, aki csupán azért alapított céget, hogy úgymond számlaképes legyen. A vállalatok ugyanis szervezetükön belül alig alkalmazzák a távmunkát, külsősök megbízása esetén pedig preferálják a költségként leírható szolgáltatásokat, kibújva a magas tb-terhek és személyi költségek fizetése alól. A klasszikus, alkalmazotti távmunka jelenléte tehát hazánkban elenyésző, elterjedését hátráltatja a konzervatív munkakultúra, a menedzserek újtól való ódzkodása. A vállalatvezetők többsége képtelen elsajátítani a távolról való menedzselés képességét, az objektív eredménymérésen alapuló ellenőrzést, amely a távmunka egyik fontos alapja. A szemléletváltás nem valósítható meg egy konzervatív munkaszervezésre épülő szervezetben, ahol az értékelés a dolgozók jelenléte, és nem munkájuk eredménye alapján történik. Ráadásul, a vállalatok ma még túlságosan költségesnek tartják a távmunkahelyek kialakítását.
Részletek, tudósító: Csapó Ida, forrás: www.tavmunkainfo.hu telework2001.htm
2000. október 24-25-én Budapesten tartotta konferenciáját egy világméretű projekt kutatócsoportja, amely a nemzetközi távmunka irányvonalait vizsgálja.
Az összesen 22 országra kiterjedő, 3 éves időtartamra tervezett projekt neve EMERGENCE, egy betűszó, melynek tartalma: „Estimation and Mapping of Employment Relocation in a Global Economy in the New Communications Environment''. A kutatás azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy az új kommunikációs környezet által megteremtett globális gazdaságban, amikor a munka egyre inkább helytől függetlenné válik, és a korszerű információtechnológia alkalmazásával könnyedén átvihető akár országokon, sőt földrészeken túlra, honnan hová helyeződnek át nagyobb számban a munkahelyek, mely országok/térségek lesznek az elkövetkező években e folyamat nyertesei, ill. vesztesei.
„Employers save $10000 per teleworker…" http://www.telework-mirti.org/docs/euro/jan/16121999.htm
„Doubling games" (1999) http://www.economist.com/editorial/justforyou/14-9-97/ec2.html
„Future Social Dialogue" (1999) http://www.etuc.org/netlex/Net0036.cfm
„Negotiations on temporary work" (2000) http:6www.etuc.org/press/Release/PR19e-00.cfm
„New rights at work" (1999)
http://www.etuc.org/Congress/Contents/Res-9thCongress/En/Resolutions130799.cfm
„Teleworking boom" IPMS Bulletin No/7/p 14. (2000)
„Teleworking boom" IPMS Bulletin No/7/p 14. (2000)
„The Campaigners' Computer Maintenance Mantra" By Paul Mobb http://www.gn.apc.org/pmhp
„Welcome to a Manager's Guide to Teleworking" U:K: Employment Dept. http://www.ndeva.co.uk/mgtw/WhatTeleworking.html (1997)
Erdős Attila Barna: Házhoz jön a munkahely
http://www.etuc.org/netlex/NET0035.cfm (1999)
Huws, Ursula: Gender and economic restructuring in the UK. The British Council, 1996.
Lux Judit: A távmunka Magyarországon. Kézirat, SZGTI, 1997.
Strategies for jobs in the Info rmation Society, http://www.europa.eu.int/comm/dg05/soc-dial/info-soc /index-en.htm
U.Huws, „Teleworking" (1999) http://www.analytica.dial.pipex.com/telew.html
Ughy T. „A távmunka reális esélyei" Tanulmány Bp. (1999)
Varga Csaba: Az információs társadalomtól a tudástársadalomig ( Globalitás - tudástársadalom - lokalitás) Ezredvégi konf. Fót, 1999. dec. 28-30.
Távmunka helyzetkép Közép- és Kelet-Európában. www.prim.hu/monitor/cikk.prm?id=5104
Ughy Tivadar: Foglalkoztatás az EU-ban. www.business.matav.hu/uzlet/mszeib/integracio/1999-6/1999-6 -s.html
2M Stratégiai Bt., Pantomat Számítástechnikai Kft., András és Társai
A jog oldaláról nézve. www.prim.hu/monitor/cill.prm?id=19197
A távmunka csapdái. Magyar Hírlap, 2000. május 3.
A távmunka jövője. www.cegnet.hu/munkaado/0008/ml36-39.htm
Az e-munka hete Európában. www.prim.hu/monitor/cikk.prm?id=14284
Honnan hova áramlik a munka az e-világban? www.prim.hu/monitor/cikk.prm?id=13953
Indul az internetes távkönyvelés. Világgazdaság, 2001. június 19.
Közeledő távmunkakorszak. www.prim.hu/monitor/cikk.prm?id=13087
Magyar Informatikai Charta. www.inforum.org.hu
Meglepő adatok a távmunkáról. www. prim.hu/monitor/cikk.prm?id=14152
Milliós üzlet a távmunka. www.prim.hu/monitor/cikk.prm?id=18158
Mobil munka. Bank és Tőzsde. 2001. június 8.
Működő távmunkamodellek. www.prim.hu/monitor/cikk.prm?id=14580&mode=print
Netsurvey: Felmérés az internetről. www.bonline.hu/online/cikk.prm?id-15071
Szoftverek fogyatékosoknak. Magyar Hírlap, 2000. július 5.
Szövetkezet (On-line Marketing Ügynökség) www.worldonlineinternational.com
Távmunka, adatbányászat, virtuális hálózat. VGA Monitor. 2001. január 16.
Távmunka: akarják de nem csinálják. Magyar Hírlap, 2001. április 12.
Távmunka-trendek, Számítástechnika, 2001. május 8.
Ughy Tivadar: Foglalkoztatás az EU-ban. Távmunka helyzetkép Közép- és Kelet-Európában.
www.prim.hu/monitor/cikk.prm?id=5104
www.business.matav.hu/uzlet/mszeib/integracio/1999-6/1999-6-s.html
www.europa.eu.int/ISPO/ecommerce/document/Just-numbers.pdf
www.inco.hu/inco5/regio/cikk2htm
www.kancellaria.gov.hu/tevekenyseg/kiadvanyok/tezis.htm#l
www.prim.hu/monitor/cikk.prm?id=13953
www. tavmunkainfo.hu/miatavmunka-content.htm
www.tavmunkainfo.hu/tavmunkaadas-content.htm
www.tavmunkainfo.hu/hatranyok-content.htm
www. Virtuális team: projekt telemenedzselés. Magyar Hírlap On-line, 2001. 06. 22.
Bihari Gábor szerk. (1999): Teleházak és távmunka Magyarországon, Teleház Kht.